Székelyudvarhelyen, a Székelytámadt várban – vagy ahogy nagyszüleink mondogatták, a Csonkavárban – még mindig folynak a restaurálási munkálatok. Távolról nézve a vár inkább egy nagy építkezési területre hasonlít. Ennek ellenére sok kíváncsi turista megfordul a helyszínen, és figyelemmel kíséri a fejleményeket. Mielőtt azonban odaérnének, ajánlok néhány látnivalót a kedves olvasónak. Ahogy elhagyják a Barátok templomát, mindjárt bal oldalon látható Keszler Albert, a népszerű kalapos egykori családi háza, amelyben ma gyógynövénybolt

Kétezerkettőt írtak. Már jócskán benne jártunk az őszben, amikor egy szép novemberi péntek délután Kis- és Nagygalambfalva lakói falugyűlésen mondták ki: le akarnak válni Bögöz községtől, és ismét a maguk útját szeretnék járni. Nem volt ez kis elhatározás. A két falu korábban már önálló községet alkotott, majd az 1968-as közigazgatási átszervezéskor Bögözhöz került. Az önállósulás végül 2004-ben valósult meg, Nagygalambfalva és Kisgalambfalva ekkor vált ki Bögöz községből. A 2002-es népszámlálás

Flórián Bogdán örmény kereskedő a családjával Nem adták fel az oklándi otthont sem, ott leginkább a fia tevékenykedett, de az udvarhelyi közéletben is fontos szerepet vállalt. Az udvarhelyi Zálogkölcsön Intézet és Betéti Pénztár 1905-ben fiókintézetet nyit Oklándon, és a fiók igazgatójává Flórián Kristófot nevezi ki, a nyolcgyermekes édesapát. (1924-ben hunyt el, Oklándon temették el.) A város egyik legnagyobb rőfös (méteráru) üzlete meghozza a sikert. Az apa vérbeli kereskedő volt, aki

Székelyudvarhely nyugati részén egykor védőbástyaként állt a képen látható katonai laktanya, amely 1889-ben épült. Ez volt az otthona a híres császári és királyi 82-es gyalogezrednek. Valahányszor elmegyek előtte, eszembe jut, hogy itt szolgált anyai dédapám a híres 82-es székely gyalogezredben, akiről a mai napig nem tudjuk, hol alussza örök álmát. Itt énekelhette ő is a kaszárnya ablakából a közismert katonadalt: A laktanya egyik épülete ma „Tűrik a Nagyerdő útját, Viszik