Lőrincz József nyugalmazott tanár írása

Nagy szerencsém volt a minap: kezembe adta Balázs Árpád székelyudvarhelyi helytörténész barátom legújabb kötetét,* melynek címe: „Temetők könyve. Székelyudvarhely”. Nem regény, de a 240 oldalas könyvet szinte együltömben végigolvastam.

Mintha folytatása lenne ez a kiadvány a 2023 végén megjelent rendkívül népszerű várostörténeti olvasókönyvnek, a „Városunk Székelyudvarhelynek”, amely a szerző-szerkesztőnek a székely anyaváros iránti mély szeretetéből született ─ évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. Megismerhettük belőle az idő akadályain áthozott értékeket, amelyek által ma város a városunk.

A temetők könyve Székelyudvarhely és környéke temetőit mutatja be, a székelyudvarhelyi római katolikus temetőt, a belvárosi református és unitárius temetőt, a görögkatolikus temetőkertet, a zsidó temetőt, neves sírokat és temetkezési helyeket, ahol a múlt pihen. Egy egész föld alatt élő szülőföldet. Az új könyv sok-sok képet tartalmaz, rengeteg adat, temérdek munka van benne. Mondhatnók azt is: névsorolvasás Hádész birodalmában, a „kővárosban”, ahol sírkövek, kopjafák, kőkoporsók, obeliszkek őrizik az eltávozottak álmát.

Ott van köztük Bedő Áron dályai lelkipásztor is, akivel hajdan konfirmáltam. Kovács Sándor kanonok, főesperes -plébános, akivel együtt dicsértük az Ég Urát, és szívtuk az udvarhelyi gimnáziumban az iskolaszmogot. Csanády György, a székely himnusz szövegének szerzője, Pálfi Géza, akinek hamvai a római katolikus temetőben pihennek. Szálassy Ferenc a baráti ember, kereskedő, író és közíró, igazi, nagybetűs polgár. Mihály László költő, aki hajdan együtt jelentkezett Tamási Áronnal a Tizenegyek antológiában, akinek a költészete foglalkoztatott, de még adósa vagyok egy bővebb emlékezéssel. Idős Kováts István, aki fényképészet által örökítette meg ezt a székely világot. Péter Attila bácsi, a csillagvizsgáló szellemi patrónusa és a matematika megszállott tanára…

Sokan, temérdek sokan tolonganak ebben a nagy föld alatti hazában: 1848-49-es honvédek, világháborús hősök, vértanú papok, iskolaalapítók, neves tanárok és mecénások, iparosok és polgárok, akik azzá tették ezt a Várost, ami most is: teremtő élettérré.

Az élők tereiről szólott a „Városunk, Székelyudvarhely”, ez pedig a temetői épített örökségről. A két könyv így, együtt egy kerek egészet alkot: az első kötet megmutatja mit hagytak ezek a neves személyiségek a városra örökségül, a második pedig, a csend krónikája azt, hogyan őrzi a föld, az utókor az emléküket. Arra keresett választ előző könyveiben a szerző, hogy mit jelent udvarhelyinek lenni, mi az a láthatatlan kapocs, amely a világ bármely pontján összeköti az innen elszármazottakat. És azt a választ találta: az élők terei, az épített örökség, az élet, a nyüzsgés. Meg a csend, az emlékezet és a végső nyughelyek terei.

A múltat kapcsolja bele a jelenbe, az emlékező tudatba síremlékek, sírfeliratok, kopjafák, kőkoporsók által ─ ez a múlt freskója, a csend krónikája. Ezek a sír- és személyleírások olyanok, mintha tabletták volnának, amelyeket ha beveszünk, nem foghat rajtunk a felejtés fátuma.

Nemcsak a múltról szól ez a könyv, hanem a jelenről is: az új nemzedék nemes kötelességéről, hogy becsüljék, gondozzák a múlt jeleit, ébredjenek rá a kegyeleti kultúra ápolásának fontosságára. „Székely őseink évszázadok óta ezen a földön éltek és haltak. Ha megfeledkezünk róluk, magunkat is kitörüljük a történelemből. Ha nem vigyázunk sírköveinkre, saját múltunkat pusztítjuk, és megtagadjuk azokat, akik előttünk jártak” ─ figyelmeztet a szerző.

Ez a mementó jellegű kiadvány minden udvarhelyi ember könyvespolcán ott kellene, hogy legyen. Mint ahogy sokakhoz el is jut, mert lesznek alkalmak, könyvbemutatók, amelyek által ez a vágyunk is teljesülhet.

László Gyula nagy történészünk írta volt: a múlt vizsgálatában az ásó tudományé a szó. Mélyre leásott Balázs Árpád, a városa és népe szívéig. Köszönjük Árpi, a magunk és az elődök nevében is.

Örök fényesség fényeskedjen azoknak, akik itt, végtelen időkön keresztül a föld alatti hazában laknak! Isten angyala őrködjön poraik fölött!

És Téged is tartson meg a Mindenható, adjon egészséget, alkotókészséget, erőt a közügyek szolgálatára ezután is!

* Balázs Árpád: Temetők könyve. Székelyudvarhely. Molioris Kiadó, Székelyudvarhely, 2026.