Nem kis büszkeséggel mondom el, hogy a szobor létrehozására én terjesztettem be városi képviselőként a határozati javaslatot, és pénzt is próbáltam szerezni az ügy érdekében. Talán ezért is áll különösen közel hozzám ez a történet.

Váratlanul érte a székelyeket, amikor 1890. április 19-én, budapesti lakásán örökre lehunyta szemét Orbán Balázs, „a legnagyobb székely”, aki minden vagyonát és szellemi kincsét annak a népnek ajándékozta, amelyet rajongásig szeretett.

Mindjárt a temetést követően hozzáfogtak székelyföldi tisztelői, hogy méltó emléket állítsanak neki szobor formájában, ám a szoborállítás sehogy sem akart sikerülni. Sok időnek kellett eltelnie, míg az utókornak végül sikerült a néprajzi gyűjtő, történetíró és politikus emlékét szoborba önteni.

A székelykeresztúri választókerület polgárai már 1891-ben elhatározták, hogy Orbán Balázsnak, a székelyek egyik legigazibb barátjának, aki a kerületet több országgyűlési cikluson át képviselte, Székelykeresztúron szobrot állítanak.

Meg is alakult a szoborbizottság, és nagy lendülettel fogtak hozzá a gyűjtéshez. A bizottság elnökei Ugron Gábor és Gyárfás Endre voltak, az ügyvivő elnöki tisztséget Sándor János töltötte be. Alelnökök voltak dr. Grosz Frigyes és Jakabházy Sámuel, jegyzők Pap Mózes, Jakab Károly, Szalontay Albert és Nagy S. Elek, pénztáros Barabás Lajos, ellenőr Nagy Elek.

Gyűjtögették a filléreket, de sohasem gyűlt össze annyi pénz, hogy szobor legyen belőle.

Teltek az évek, sőt az évtizedek.

A kezdeményezés 1901-ben újra lendületet kapott Székelykeresztúron. Az elöljárók a piactérre terveztek szobrot állítani. A munka kivitelezésére Hargita (Scheffler) Nándort, a székelyudvarhelyi kő- és agyagipari szakiskola jeles igazgatótanárát kérték fel, aki két szoborváltozatot is bemutatott a megrendelőknek.

Az egyik elképzelés szerint egy székely kapu előtt ülő, gondolkodó Orbán Balázst láthattunk volna, a másik változatnál pedig a székely kapu egyik féllába tartotta volna a bronz mellszobrot.

Az első változatot négy méter, a másodikat három és fél méter magasra tervezte, és süttői követ használt volna fel a kivitelezéshez.

Nem lett belőle semmi.

A pénz is odaveszett, elnyelték a csődbe ment bankok.

Orbán Balázs halálának századik évfordulóján, 1990-ben, végre sikerült Székelykeresztúr városának mellszobrot állítania egykori országgyűlési képviselőjének. Az alkotás Demeter István szobrászművész munkája.

Szobortervek Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhelyen, ahol Orbán Balázs iskoláit járta, már 1900-ban felmerült a szoborállítás gondolata.

A szoborbizottság még ki sem írta a pályázatot, amikor Hargita Nándor, a kő- és agyagipari szakiskola igazgatója felajánlotta a városnak két korábban elkészült tervét. Ezek azok a gipszmakettek voltak, amelyeket eredetileg Székelykeresztúrnak szánt, és amelyek akkor még a műhelyében porosodtak.

A mintákat az udvarhelyi szoborbizottság meg is tekintette, de arra vonatkozó adatot, hogy végül milyen döntés született, nem sikerült találnom.

Sajnos a gipszbe öntött minták idővel megsemmisültek.

Nagy kár értük.

Pedig az Udvarhelyi Híradó azt is megírta, hogy a szobrász Orbán Balázs teljes öltözetét is beszerezte annak érdekében, hogy a szobrot korhűen mintázhassa meg.

Milyen jó lenne, ha valahonnan előkerülne a legnagyobb székely egykori ruházata, hiszen tudomásom szerint kevés tárgyi hagyaték maradt fenn tőle.

A síremléktől az egész alakos szoborig

Sok évtizedes hallgatás után, 1969-ben, Székelyudvarhelyen, Orbán Balázs negyedik temetése alkalmával kopjafás, féldomborműves síremléket állítottak Székelyföld nagy fiának.

A síremléken Orbán Balázs bronz arcképe látható, amelynek készítője Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész volt.

Az egész alakos szobor azonban továbbra is váratott magára.

Több szobrásznak is álma volt, hogy méltó emléket állítson Orbán Balázsnak. Végül Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész öntötte formába egész alakos szobrát, amelyet 1995-ben állítottak fel Székelyudvarhely főterén, a református templom mellett.

A pályázat meghirdetője a helyi önkormányzat volt.

A viasztechnikával készült szobor öntési munkálatait Antal Mihály szabadkai öntőmester végezte a Matrica gyár öntödéjében.

Ott áll azóta is a szép ember egyszerű attilában, daliás termetével, hajlott sasorrával, sűrű bajszos és szakállas arcával, háttal a fenyőfáknak, ott a köztéren.

Ott is van a helye, hiszen egész életét a köznek szentelte.